A községről Önkormányzat Falunk életéről
  SK | HU  




Felsővály

Felsővály (1899-ig Felsővály-Bikszög, szlovákul Vyšné Valice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. Felsővály és Bikszög egyesülése. 2001-ben 298 lakosából 261 magyar volt.
Tornaljától 16 km-re északnyugatra fekszik.
A település a 13. században nemesi faluként keletkezett, 1247-ben említik először. A pápai tizedjegyzék 1332-ben "Val", más forrás 1375-ben "Wal" alakban említi. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. század elején az adóösszeírások szerint lakói zsellérek voltak. 1828-ban 59 házában 502 lakos élt.
 
Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Vály. Magyar faluk Gömör Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sankfalvának szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik közép termékenységûek, piatzok 3, és 4 mértföldnyire van."
 
Fényes Elek szerint "Felsõ-Vály, magyar falu, Gömör vmegyében, Bikkszöggel van összekapcsolva. Itt van a Vály völgyi egyesült egyházaknak hihetõ a csehek idejében épült régi templomjok; mind ennek, mind pedig a paplaknak jó karbani tartása tekintetébõl nagy gond szokott fordittatni Bodon Antal fõfelügyelõ által. A lakosok száma 522-re megy, ezek közül: 500 reformatus, 16 kath., és 6 evang. Mindnyájan tisztán beszélnek magyarul. Ezek, ugy a több Vály völgyi helységbeliek a gyümölcs termesztésnek kedvelõi, több helyeken a szántóföldeken is látni jó izü gyümölcscsel rakott fákat. A közbirtok áll 7 4/8 majorsági telekbõl, 1 házas és 15 házatlan zsellérbõl, 40 kapás szõlõbõl, 912 holdat tevõ erdeje, a csaknem annyi birtokosok rendetlen pusztitásátóli megóvását egyedül csak Bodon Antal urnak köszönheti. Mindent egyre megtermõ 600 köblös szántófölde és 80 hold rétje van. Birják a künlakó birtokosokon kivül Nagy, Bodon, Balajti, Óvári, Szivos, Katona, Vincze, Herényi, Kalas, Beke, Kálmánczi, Vályi családok. Ut. post. Tornalja. "
 
1910-ben 309, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
 
A hozzá tartozó Bikszöget 1407-től említik, nemesi község volt. 1828-ban 246 lakosa volt. A 19. században egyesült Felsővállyal.
Református temploma eredetileg 15. századi, mai formájában 1622-ben épült, belsejében fából készült, festéssel díszített empórium, padok és mennyezet látható. Fa haranglába szintén 17. századi.
A falu a festői szépségű Vály-völgyben fekszik.
Itt született 1765. szeptember 30-án Vályi Nagy Ferenc református lelkész, egyházi író és költő.
Itt született 1843-ban és hunyt el 1904-ben Kupai Dénes református lelkész, egyházi író.

Forrás: Wikipédia


webadmin

Noviny - Hírek

Templomok éjszakája    [Gazdaság]    6.6.2012

Községünk is csatlakozott az országos programsorozathoz.


pokus    []    3.1.2011



first left  1   right last
Verzia 4.0a; © CSX 2017;