Község Önkormányzat Szervezetek/Intézmények Egyházi élet Hírek
  SK | HU  





Radnót történelméből

Településünk a Balog és Rima folyók közt terül el. Ez a terület is a Balog nemzetség tulajdona volt. Radnót területe várföld jellegű, ami annyit jelent, hogy várjobbágycsaládok által közösen birtokolt és használt föld. Az egész vidék már mint királyi birtok népesült be.

A falu névadója Radnót a tatárjárás után élt, s a Vay levéltár oklevelei alapján a falu a gömöri királyi vár kötelékébe tartozott. A falut első ízben Radnotfalwa néven említik (1423), de a későbbiek folyamán írják majd Radnoldfalwa, Rathoulthfalua, Radnoltfalua, Radnoltfalwa, Radnoltfalwa alias Pwich alakban is, majd a későbbiek folyamán mikor a falu kurialista helységgé változik, nevezik Nemesradnótnak is, ez azonban a 18. századra vonatkozik legfőképpen, mikor is a jobbágyporták teljesen megszűnnek, s az egész határ a nemesség kezébe kerül.

Kiváló gazdasági eredményei már a 14. század végén kimutathatók. Népe szorgalmas, nagyon igyekvő. Virágzó nagy faluvá válik, a környék egyik legnagyobb településévé fejlődi ki magát. A 15. század elején már 20 jobbágyportát számlálnak meg benne. A legtöbb porta a Bebek család kezén van, akik a gömöri várak nagy részét is a sajátuknak mondhatják, hisz nagy vagyonú főnemesi család volt. A Bebekek 300 évig az ország leghatalmasabb főúri családjai közé tartoztak. Nádorok, bárók, országbírók, énekesek, kancellárok, főispánok stb. kerültek ki a nemzetségből. A török betörések kezdetén jelenik meg mint birtokos a népes radnóti Pósa család, de nemességüket csak I. Lipót idejéből tudjuk kimutatni. A nemességszerzés idején a család két önálló ágra válik, s mind a két ág külön-külön szerez nemességet. Leszármazottaik még ma is a falu legnépesebb "parszt" családjai közé tartoznak. A török betörések idején a nehéz adóterheknek köszönhetően csaknem kihal a falu, csak amikor már a török is látja, hogy a falu teljesen elnéptelenedik, visszahívja az elmenekült lakosságot, s mindenféle engedményeket tesz nekik. Eltörli a nehéz robotot és enyhíti az adókat.

A falu történetében igen nagy szerepet játszott a 17. század. Akkor ugyanis Radnót falu a királytól nemeslevelet szerzett, ezért nevezik a későbbiek folyamán oly nagy szeretettel Nemesradnótnak a települést. A 17. század derekától megszaporodnak a falu nemesei, ugyanis rengeteg egytelkes és kisnemes család emelkedik ki a jobbágysorból. Ők a kisnemességnek azok a képviselői, kikből főleg ügyvédek, papok, orvosok, tanárok, gazdatisztek és hivatalnokok lettek. Érdemes még megemlíteni, hogy a Pósa családon kívül nemességet szerzett még a faluban a Bodon, Varga, Lukács, Kovács, Túróczy, Bedécs család is, ami azt támasztja alá, hogy a faluban nemeslevelet szerzett családok legtöbbje a helység jobbágycsaládjaiból származnak. Vannak olyan családok a faluban, akik nem tudtak nemességet szerezni, ezek lassan kiszorulnak innen, vagy pedig maradnak az új nemesek birtokain zsellérsorban. Az 1785-ös összeírások szerint a családok száma már 147, tehát a legnagyobb a járásban, s a megye 235 falujából ez a 26. legnagyobb. Lélekszáma ugyanebben az évben 688 fő. Összehasonlításképpen a falunak ma 644 lakosa van. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a 17. században volt a falu fénykora.

E szépséges tájon Nemesradnóton látta meg a napvilágot 1850 április 9.-én a magyar gyermekirodalom nagy alakja Pósa Lajos, akinek egész költészetét áthatha az emberszeretet, az anya iránti tisztelet és a hitvesi hűség. Emlékét Radnóton egy mellszobor és egy emléktábla őrzi.

2006 júniusában egy olyan költőnek az emléktábláját leplezték le, akinek a gyökerei is ide, Radnótra nyúlnak vissza. Radnóti Miklós, aki szülei lakóhelyére emlékezve vette fel költői nevét.


Innova o.z.

Verzia 4.0a; © CSX 2017;